A rendszerváltás idején tűzközelben lévő elektromérnök, ügyeskedés, privatizáció, megváltozott NER-es játékszabályok. A Skorpió című darabot az Orlai Produkció állította színpadra Máté Gábor rendezésében.
Magyarország információs diktatúra, és azt, hogy nagy a baj, hamarosan az is észre fogja venni, aki eddig azt mondta, nem érdekli a politika – véli Kerékgyártó István író, egykori üzletember, aki regényeihez és színdarabjaihoz sokat merít saját, politikusok társaságában szerzett tapasztalataiból. Arról is beszélgettünk vele, hogy kerül az abált szalonna a jachtra.
Kerékgyártó István világcsavargókról és politikáról is mesél Fecske Milán élete, jó sora és viszontagságai című könyvében.
Kerékgyártó István a 2010-es évek Magyarországáról ad kíméletlen látleletet a Hurok című darabjában. Szerinte az elmúlt nyolc évből azt lehet leszűrni, hogy nyalással, kapcsolatokkal lehet érvényesülni.
A rendszerváltó egy férfi történetét követi közel 40 éven át – a hetvenes évek végétől napjainkig. Egy szürke eminenciásét, aki jelentős hasznot húz a politikából. Érdemes-e azon gondolkodni, hogy kik a regény szereplőinek élő mintái, kicsoda az író életútját sok helyzetben mintázó Vidra Milán? Kerékgyártó Istvánnal beszélgettünk.
Egyik nap Chanel-kosztüm és vacsora a Hiltonban, másnap sorban állás a hajléktalanszálló előtt. Ez is megtörténhetett a magyar privatizáció során, amikor egyik napról a másikra született meg az új tőkés réteg. Kerékgyártó István egyetemi oktatóból lett privatizációs tanácsadó, és ezzel ő is belecsúszott egy irritáló világba. Amikor kikeveredett belőle, arra gondolt: előbb a győztesek, majd a vesztesek szemszögéből megírja mindazt, amit látott, hallott és átélt.
